
10. fejezet

Másnap Esther és Kevin elrepültek Sidneybe, a négy órás út gyorsan eltelt. A repülőtéren béreltek egy autót, és bementek a szállodába.
Az Inter Continentalban laktak, közvetlenül az operaház mögött. A szálloda elegáns volt, és kényelmes. Az utcafronton egy patinás kétszintes Viktoriánus épület, mely három utca mentén ölelte körbe a sokemeletes modern toronyszárnyat. Bent volt a belvárosban, és szobáik ablakából látták az öblöt, az operaházat és a Harbour hidat. Nagyon szép lakosztályuk volt, egy külön nappali szobával, két ablakkal, melyek az opera irányába néztek, és mellette balra a hálószoba, az épület sarkában. Az egyik ablak az öbölre nézett, a reá merőleges a kikötő hídjára. Vacsora után beültek a bárba és egy koktél mellett gyönyörködtek az esti panorámában. Azt látták, amit a lakosztályukból, de itt mindent egyben. Az épület teljes falán végigfutó üvegfelületnek köszönhetően lenyűgöző volt a látvány. A bár üvegfalán kívül egy terasz, mely három oldalon futott végig az épület körül. Végigsétáltak a teraszon, és nem tudtak betelni a látvánnyal. A hosszú terasz alatt az öböl látványa tárult eléjük, baloldalról a kikötőt láthatták, a harmadik oldalon meg a várost. Ezen a teraszrészen kényelmes fa napozószékek voltak, kis kerek asztalokkal, és mögötte a lounge. Ez volt a legfelső szint, felette már csak a tetőuszoda volt a konditeremmel.
Lementek a szobájukba, lezuhanyoztak, és lefeküdtek. A férfi már nem volt olyan mohó, és vadul követelőző, együttlétük megnyugodott, lecsendesedett. Most hetekig nappal és éjjel együtt lesznek, nem kell sietni, nyugodtan élvezheti a lány jelenlétét, a nap bármely órájában, már nem kell úgy habzsolni az élvezeteket. Esther érezte ezt a változást, de Kevin most is kedves, és törődő volt. Odafigyelt arra, hogy a lány minden egyes percét élvezze az együttlétnek. A beszélgetést Esther kezdte el, valami nagyon furdalta az oldalát.
- Miért döntöttél ilyen hirtelen az utazásunkról?
- Olyan sokat kaptam tőled, hogy szerettem volna azt viszonozni.
- Mondd el, mi történt Szingapúrban.
- Látom a lelkem legmélyére is belelátsz, nem szabad tovább titkolóznom. A feleségem felajánlotta, hogy visszajön hozzám.
- Akkor ezt most a mi búcsú utunknak szántad?
- Nem egészen. Azt szeretném, ha az út végén azt mondanád, hogy velem maradsz örökre. Nagyon szeretném, ha belém szeretnél.
- Kevin, amit egy férfi adhat egy nőnek, én azt már megkaptam tőled. Most is azt mondom, amit a kapcsolatunk elején. Használjuk ki az időt, mert nem tart örökké. Bármilyen újabb csodát raksz a lábam elé, az csak a gyönyörű szép emlékeimet fogja gazdagítani.
- Abban reménykedem, hogy még annyi fantasztikus élményt fogunk együtt átélni, hogy a végére megpuhítalak.
- Boldogan nézek a puhítás elébe, de legyünk reálisak. Neked ez az életed, de engem visszavár New York. Ez az időszak életem talán legszebb emléke lesz, de egyszer minden csoda véget ér. Én elmegyek és te visszakapod a lányodat. Ez nem olyan rossz perspektíva.
Erre már Kevinnek sem volt újabb érve.
A következő napon is sok szép emléket gyűjtöttek. Sétáltak a belvárosban, felmentek a Sidney Tower tetejére és kétszáz méter magasból nézték meg a várost. Lementek a kikötőbe, és átsétáltak a Harbour híd tetején. Utána egy komphajóval kirándultak Watson's Baybe, így az öbölből is megnézték az operaházat. A kirándulás végén felsétáltak a domb tetejére, ahonnan látni lehet a nyílt óceánt. Visszahajóztak az operaházig, amit közelről is körbejártak. Utána még épp annyi idő maradt, hogy egy gyors sétát tegyenek a királyi botanikus kertben. Amikor este a denevérek birtokba vették a parkot, és mindent összepiszkítottak, az ő ruháikat is, gyorsan hazamentek. Piszkos ruháikat fürdőruhára cserélték, és felmentek az uszodába.
Az uszoda szinten a medence zárt térben volt, a helyiség három nagy dupla ablaka az öbölre és az operaházra nézett.
Két úszás közben innen is megcsodálták az vízen a fényeket, és az öböl túloldalán a hatalmas méretű kivilágított luxus házakat. A szobájukban, felöltöztek, és kocsival elmentek a Darling Harbourbe. Benéztek több pubba, az egyikben megvacsoráztak, éjfél volt, amikor hazamentek.
Következő nap sétáltak, és fürödtek a tengerparton.
Reggeli után először kocsival Brontebe mentek, a tengerben megfürödtek, azután fürdőruhában végigsétáltak a tengerparti gyalogúton. Útközben csobbantak egyet a Tamarama Beachen, és a séta végállomása a csodálatos Bondi Beach volt. Az idő nagy részét itt töltötték. A parton ettek egy büfében, majd a fürdőzéseket és a sétákat visszafelé is megismételték. Kocsijukkal hazamentek a szállodába, megfürödtek, átöltöztek, és sétáltak a környéken. Mr Wongnál vacsoráztak, és utána az Ivyben szórakoztak. Mindkettő közel volt a szállodához, éjjel kettőkor értek haza. Egész nap kéz a kézben sétáltak, és ha Esthert megbámulták a férfiak, Kevin magához húzta, és megcsókolta. A lány meg is jegyezte.
- Néha azt hiszem, csak azért kellek neked, hogy kérkedj velem.
- Annyira kellesz nekem, és olyan büszke vagyok rá, hogy az enyém vagy, hogy egész nap csak két dolgot szeretnék csinálni. Szeretkezni veled, vagy mutogatni téged.
Vasárnap autóval a kék hegységbe kirándultak. Fogaskerekű vitte fel őket a hegyre, ahová gyönyörű sűrű erdőn keresztül vezetett az út. Lent hatalmas mélységben a két hegygerinc közötti völgy, szemben a Három Nővér sziklaképződmény. Beszálltak egy gondolába, amit a vízszintesen kifeszített drótkötélen behúztak a két hegygerinc közé. Alattuk több száz méteres mélység, közvetlen előttük a Három Nővér. Felemelő és izgalmas látvány volt.
Utána megnéztek egy kis állatkertet, ahol Esther fotókat készített egy koala társaságában. És láttak minden olyan erszényes állatot, ami fellelhető Ausztráliában, közöttük többféle kengurut. Útközben már jó későn megebédeltek, és aztán visszamentek a szállodába. Úsztak egyet, és már nem mentek sehová, részben elfáradtak, részben mert Kevinnek hiányérzete támadt. Később a szobaszervizzel hozattak salátát, desszertet, és ittak hozzá egy palack portóit.
Hétfőn délelőtt elrepültek Cairnsbe a nagy korallzátonyhoz. A repülőtéren várta őket egy gépkocsival a Hilton alkalmazottja, és elvitte utasait az öböl partján lévő szállodába ahol elfoglalták a lakosztályukat. Az egész szálloda, az elhelyezés, kiszolgálás, étkezések, szolgáltatások, minden a legnagyobb luxus igényeket is kielégítették. A nap további részében fürödtek és napoztak. A hőmérséklet harminckét fok volt.
Kedden reggeli után lesétáltak a kikötőbe, és elindultak egy katamarán fedélzetén búvárkodni. Egy óra hajázás után, amikor lemerültek, a legszebb Cousto filmek főszereplőivé váltak. A katamarán hajón tizenkét utas volt és háromfős személyzet. Az egy órás út során komoly kiképzésen estek át, és ismertették a nap programját. Aznap három merülésen vesznek részt, ebből kétszer búvárruhában, egyszer csak uszonnyal, és szemüveggel nézhetik meg a különleges víz alatti élővilágot. Mindenkivel aláírattak egy nyilatkozatot, hogy megkapták a kiképzést, ismerik a szabályokat, azokat betartják, és a természet károsítását kerülik.
Tíz órakor merültek először, és úgy érezték magukat, mintha egy hatalmas akváriumban lennének. Színes korallok mindenhol, és lehetetlenül tarka halak sokasága úszkált körülöttük. Időnként átúszott rajtuk egy neonhal raj, a sok ezer apró kis hal mindent eltakart előlük. Ahogy a raj tovább haladt, ismét előttük volt a víz alatti csodálatos világ. Nézték a tengeri rózsában fürdőző csíkos bohóchalakat, és kergetőztek zöld színű teknősökkel, doktorhalak, papagájhalak úszkáltak körülöttük. Láttak morénát, tűzhalat, kőhalat, és még nagyon sokféle, számukra ismeretlen gyönyörűséget. Búvárruhájukon volt egy stopper, mely jelezte, a fél óra lejárt, jöjjenek ki a vízből. Amíg ők búvárkodtak, az egyik matróz a hajó legmagasabb pontjáról szemmel tartotta az utasokat. A hajó ezután továbbindult a következő merülő helyre. Újabb egy órát hajóztak, és beavatták őket a ruha nélküli búvárkodás rejtelmeibe. A korallzátony közepén szemüveggel és csutorával ugrottak a vízbe. A korallok a víz tetejétől fél méterre teljesen beborították a talajt, legalább húsz féle alakban és a szivárvány minden színében pompáztak. Némelyik úgy nézett ki, mintha egy lila, vagy bordó harisnya lenne a törzsükre húzva, és ezekből rózsaszín, vagy halványsárga makarónik sokasága járta kéjes táncát, és hajladozott minden irányba. Színes halak tömege úszkált közöttük, egy része olyan volt, amit az előző merüléskor nem láttak. Most mindenkire rábízták, hogy meddig marad a vízben. Egy órakor a hajókürt jelezte, hogy elkészült az ebéd, Esther és Kevin az utolsó vendégekkel együtt kapaszkodtak fel a hajóra. Most egy hosszabb, közel két órás hajózás következett, miközben ők válogattak a sok finomság közül. A büféasztalon csirke és halételek voltak, többféle saláta, és köret. Desszertnek fagylalt és sokféle gyümölcs. Olyan francia kávét kaptak, amilyent Esther legutóbb hónapokkal ezelőtt San Franciscoban ihatott a rokonoknál. Szeszes italt nem szolgáltak fel, mint a kapitány mondta, vagy búvárkodunk, vagy alkoholizálunk. Utána napoztak a fedélzeten, és ismerkedtek az utastársakkal. A férfi utasoknak most volt ideje, hogy gyönyörködjenek Esther gyönyörű testében, és Kevin ezt nagyon élvezte.
A következő merülő helyen megint egészen más élővilág várta őket. Itt kísérőt kaptak, az egyik matróz személyében. Megnéztek egy víz alatti barlangot, a bátrabbak acélketrecből cápákat etettek, és újabb halak és korallfélék színesítették a programot. Fél óra után kísérőjük kiparancsolta őket a vízből.
Hazafelé az út két és fél óráig tartott, az utasok izgatottan beszélték meg kalandjaikat. A hajón lévő hat pár négy szállodában lakott, de megbeszélték, hogy este nyolc órakor találkoznak Estherék lakosztályában, mindenki hozza a napi fotózásainak eredményét, és megnézik azokat a nagy LCD televízión.
A szállodába visszaérve megfürödtek együtt a zuhany alatt, és élvezték a testi gyönyöröket. Utána az étteremben megvacsoráztak, és előkészítették az esti találkozóhoz a lakosztályt. Éjjel egy órakor mentek el a vendégek, jó volt újra átélni a nap élményeit. Esther még összeszedte a sok üres üveget és a koktélos poharakat. Mire végzett Kevin már aludt.
Másnap hasonló programban volt részük, de új helyekre vitte őket a hajó. Két merülés volt búvárruhában, reggel és késő este, napközben kettő csutorával. Ebédre halat, rákot, és pulykát kaptak, többféle salátával és körettel. Az esti merülés alatt víz alól látták a naplementét. Különleges élmény volt.
Késő este értek vissza a szállodába és az, hogy két napig a vízben voltak kifárasztotta őket. Esther elkezdett pakolni a másnapi utazáshoz, és hozatott a szobába gyümölcsöt. Közben Kevin gyorsan megfürdött, és lefeküdt. A gyümölcsből sem evett, mert azonnal elaludt. Ez volt az első közös napjuk, ami a testi gyönyörök élvezete nélkül telt el.
Következő nap korai reggeli után a szálloda transzferjével kimentek a repülőtérre, és elrepültek Melbournebe. Az autót felvették a repülőtéren, és mentek a szállodájukba. A The Langham Melbournban foglaltak le egy lakosztályt. Ez egy modern luxusszálló a Yarra folyó partján. Minden ablakból és a hatalmas sarokerkélyről rálátás a folyóra, melynek hátterében látható a belváros. Még alig múlt dél, kocsival átmentek a folyón a belvárosba, ezen a napon több fontos látnivalót fel akartak keresni.
Két órát sétáltak, majd megnézték a Szent Patrik és a Szent Pál székesegyházakat, a Rippon Lea kastélyt és kertjét. Közben egy hangulatos olasz kisvendéglőben megebédeltek. Esther evés közben arra a napra gondolt, amikor John és nagyapja társaságában a Caroban voltak. A szíve összeszorult, a falat megakadt a torkán. Amikor magához tért, elmosolyodott, - az nem lehet, hogy szerelmes Johnba, istenem, hát megtörtént? Kevin kizökkentette álmodozásából.
- Most mire gondoltál?
- Hosszú, majd este elmesélem. Úgy döntött ideje, hogy beszéljen Johnról.
Visszamentek a szállodába, és megkeresték az uszodát. Fantasztikus létesítmény volt. Zárt térben egy nagymedence és jakuzzi. A szabadban, de tető alatt egy kisebb medence. Fitneszterem, szauna, só kamra, és napozóterasz egészíti ki a létesítményt. Úsztak, igénybe vették a masszázst, és szaunáztak. Miután felöltöztek, sétáltak a szálloda környékén, utána felmentek az étterembe. Sétájuk közben besötétedett, az étterem üvegfalán keresztül látták a kivilágított belvárost.
A szobában Esther arra kérte Kevint, üljenek le, mondanivalója van.
- Nem csak téged, engem is vár valaki otthon, ezt muszáj volt elmondanom.
- Sejtettem, hogy valami, vagy valaki van a háttérben, azért nem akarsz velem maradni.
- Nagyon őszintén mondom, nem ez a fő ok. Mai napig nem tudtam, hogy visszamegyek e hozzá.
- És ma ez hogyan derült ki?
- Nagyon bonyolult. Megpróbálom elmagyarázni. De lehet, hogy nem érted meg, még sok mindent én sem értek.
És elmondta az egész John sztorit, természetesen intimitások nélkül. A férfi megkérdezte.
- Akkor máris itt hagysz? Tudod, hogy a szívem fog megszakadni.
- Azért mondtam el, mert azt akartam, hogy tudd. Most már, hogy tudod, ha akarod, amilyen gyorsan lehet, hazamegyek.
- De én nem akarom. Azt akarom, hogy maradj, örökre.
- A mai napig csak azt tudtam, hogy visszamegyek akkor is, ha akár a barátom, akár miattam, már nem hozzá megyek haza. Ma csak annyi változott, azt hiszem, hogy hozzá kell visszamennem.
- Mi az, hogy azt hiszed?
- Amikor elindultam, adtunk egymásnak egy év szabadságot. Sokszor gondoltam rá, mióta itt vagyok, de ma éreztem úgy, hogy talán mégis hozzá akarok hazamenni.
- Akkor nem vagy biztos benne?
- Nem vagyok biztos. Lehet, talán.
- Akkor mit akarsz csinálni?
- Ha a dolgok ismeretében nem küldesz el, veled maradok. De tudnod kell, ha bizonyosan érezni fogom, hogy beleszerettem, a kapcsolatunkat be kell fejezni.
- Nem tudlak elküldeni, de mostantól rettegés lesz az életem, hogy lesz e még egy újabb közös napunk.
Eszter beült Kevén ölébe, megcsókolta. A férfi annyira elmerült a gondolataiban, hogy még a csókot is elfelejtette viszonozni.
- Te annyira jó ember vagy, sajnálom, hogy így vagy úgy fájdalmat fogok neked okozni.
- Mi lesz velem, ha elhagysz?
- Visszamész a feleségedhez, és minden nap együtt lehetsz a lányoddal. És ezek a hónapok egy gyönyörű szép emlékként megmaradnak neked.
- Azt hiszem, igazad van, a lányomért mindent vállalni kell.
- Úgy mondod, mintha olyan borzasztó lenne ez. Nagyon rosszul éltetek a feleségeddel?
- Nem, imádtuk egymást, de aztán megcsalt.
- Az hogy lehet, ha ő is imádott téged?
- Azt mondta, hogy megszédült egy pillanatra. De állítólag most is engem szeret, és az egyetlen, bolond pillanata óta nem volt senkije.
- Az meglehet, van ilyen szédülés. Ezt tapasztalatból tudom. - És Hansra gondolt.
Most, hogy a férfi gondolatai visszatértek a jelenbe, és érezte az ölében ülő lány testének finom mozdulatait, már semmi másra nem gondolt, csak az ölelkezésre.
A következő délelőtt sétáltak a belvárosban. Kevin előző nap alkudozott egy gyönyörű zsírkrétával készített festménymásolatra. Az utcán, több helyen látták, hogy a járdán leterítettek alkalmi művészek egy nagy kartonpapírt, és albumból másoltak híres festményeket zsírkrétával. Az egyik ilyen különösen megtetszett a férfinak. Boticelli: Ádám születése képének másolatán dolgozott egy húsz évesnél alig idősebb fiú. Tökéletes másolata volt az albumban látható és az eredeti képről készített fotónak. A mérete másfél méterszer nyolcvan centi, de még nem volt kész. Kevin lefoglalta a képet, és megegyeztek, hogy másnap átveszi, ha elkészült. Úgy gondolta, hogy jól fog mutatni a rendelőjének várójában. Amikor az ifjú művész szabadtéri műterméhez értek, épp a befejezés pillanatát kaphatták el. Még aláírta remekét, összetekerte, és betette egy tíz centi átmérőjű kemény karton tokba. Tovább sétáltak az új szerzemény büszke tulajdonosaként.
Találtak egy családi thai éttermet, ami zsúfolásig tele volt vendégekkel. Úgy gondolták, ha ilyen nagy a látogatottsága, biztosan jó lehet a konyhája. Tíz percig vártak, míg felszabadult egy asztal, de megérte.
A szállodában még úsztak egyet, kézipoggyászukba bepakoltak három napra való ruhát, kijelentkeztek a szállodából és kimentek a repülőtérre. Leadták az autót, és elrepültek az Uluruhoz, a vörös sziklához. Az út majdnem három óráig tartott. A repülőtérről mikró busszal elvitték őket a Yulara Saint In The Desert luxus szállodába. A létesítmény a sivatag közepén épült. A kétszintes lakóépületek sorházként körbeölelik a botanikus kertszerű parkot közepén hatalmas medencével. A szálloda gyógyfürdőként üzemel, minden ehhez szükséges szolgáltatással. A lakosztályuk téglalap alakú volt, középen a tágas nappali, ebből nyílt baloldalon a fürdőszoba, a toalett és a gardrób szoba. Jobboldalán nagy hálószobában két külön ágy volt, és a terasz üvegfala előtt egy ébenfa burkolású téglalap alakú jakuzzi. A lakosztály előtt hatalmas terasz, az üvegfelület egy kívülről átláthatatlan fóliaborítást kapott. Napozóágyak, kis kerek asztal, székekkel és a fürdőszoba előtt egy kültéri zuhanyzó volt a berendezése. A hálószobából volt a kijárat a teraszra, és innen közvetlenül a kertbe lehetett jutni.
Alighogy elfoglalták a lakosztályukat, vitték őket tovább. Részt vettek a "csend hangja" sivatagi vacsorán, ahol pezsgővel és szendvics falatkákkal várták a vendégeket.
A naplemente feledhetetlen látvány volt. A vörös szikla felett lebukó nap a szivárvány színeit varázsolta eléjük folyamatosan változó árnyalatokban, ahogy a napkorong a szikla mögött egyre lejjebb bukott. Öt percig tartott a látványosság, mindenki ámultan nézte, egyetlen pisszenés nélkül. Az egyik pincér ezután felvett egy mikrofont.
- Kedves vendégeink ez volt a csend hangja. És most mindenkinek jó étvágyat, jó szórakozást kívánok.
A büfé asztalon emu, krokodil, barramundi és kenguru ételek, és a finnyás vendégeknek csirke. Sokféle saláta, és desszert, az ételekhez kiváló ausztrál borokat szolgátlak fel.
Közben a látványos folklórműsor első részében bennszülöttek dobokra táncbemutatót tartottak, majd egy fergeteges show következett. A táncosok a közönséget is bevonták a produkcióba, és tanították őket salsát és mambót táncolni. Az este ezután egy hatalmas táncos partivá alakult át. Minden jelenlévő karjára rákötöttek egy számot tartalmazó karszalagot, az asztalokra elhelyeztek szavazócédulákat és tollakat. Tizenegy órakor kihirdették a szavazás eredményét. A sivatag királya egy svéd férfi lett, Kevin két szavazattal szorult a második helyre. És a sivatag szépe Esther, mindössze öt ellenszavazattal. A két győztes kapott egy kis serleget, Esther serlegén a bevéset: "Uluru szépe" és a dátum. Aznap éjjel, közös történelmükben először külön ágyban aludtak, de előbb még alaposan összegyűrték Esther ágyának lepedőjét.
Reggel a teraszon át kimentek a kertbe és jó nagyot úsztak. Utána a hálószobában kipróbálták a jakuzzit. A víz és levegősugarak kéjesen izgatták minden egyes porcikájukat, és ehhez járult a másik meztelen testének látványa. Nem sokáig bírták, egy nagy ölelkezéssel fejezték be a pancsolásukat.
Reggelijüket a szobába kérték, és utána eltték őket kisbusszal a huszonöt kilométerre lévő vörös sziklához. A látvány ilyenkor nappal is leírhatatlan élmény volt lentről a földön szemlélve, de helikopterrel körberepülve még inkább. Leszállás után kaptak egy frissítőt, és méreg erős feketekávét. Utána részt vettek egy gyalogtúrán, a Mutitjulu ösvényen, ez másfél órás kellemes séta volt a hegyen. Láttak néhány ritka sziklafestményt, és barlangokat, közben meghallgatták a hegy történetét.
Visszamentek a szállodába, és a nap hátralévő részét úszással, és pihenéssel töltötték. Igénybe vettek két thai hölgyet a masszázsszalonban, akik ugyanabban a szobában két földre helyezett matracon egyszerre gyúrták őket.
A két étteremből az egyikben élő zene volt, ezért azt választották a vacsorához. Sokáig táncoltak és közben megittak néhány finom koktélt. Éjfél után mentek a szobájukba.
Csütörtökön délelőtt Melbournbe repültek, és onnan tovább Wellingtonba.